A település a kistérség északnyugati részén a 65-ös főúton Tamási és Siófok között található.
A helység mai nevét 1940-ben kapta, miután Felsőireg és Szemcse egyesült. Már az őskorban is lakott hely volt, határában kőkorszaki és bronzkori leleteket is találtak. Ebben a korban itt haladt el a Sopianae-Aquincum római út. A honfoglaláskor Árpád törzse vette birtokba, Ireg királyi falu maradt 1387-ig. Ekkor adományozta Zsigmond király a Thamásy családnak, majd 1443-tól a Héderváriak birtokába került. A Rákóczi-szabadságharc idején a falu elpusztult, ezt követően ismét betelepítették. Az itt élő családok valamennyien magyarok voltak, majd a XVIII. század végén már más nemzetiségűek is előfordultak. Vallásukat tekintve elsősorban római katolikusok és reformátusok, de zsidók és evangélikusok is lakták a falut. A XVII. századtól az 1860-as évek elejéig a gróf Viczay család birtoka volt, mely időben a település fejlődése felgyorsult. Mezőgazdaság és állattenyésztés egyaránt folyt itt, mint ipari tevékenység. Kiemelkedő volt a lótenyésztés és a gabonatermesztés. Ezt igazolja, hogy a község 1756-ban Mária Teréziától céhalapító jogot és egyéb kiváltságokat kaptak a helyi iparosok. A településnek római katolikus és református iskolája is volt.
1944. előtt az utolsó birtokos báró Kornfeld Mór volt. Az ő idejében fejlődött az iregi uradalom mintagazdasággá. Gazdasága, valamint az itt növénynemesítéssel foglalkozó Mautner Rt. adott alapot az iregszemcsei mezőgazdasági kutatóintézet létrehozására.
A falu nevét igazán ismertté Bartók Béla tette az itt gyűjtött, majd feldolgozott és kiadott népdalokkal.
A rendszerváltás is itt jelentős változásokat hozott, a vegyes gazdaság azonban jellemzően megmaradt. Mezőgazdasági és ipari vállalkozások egyaránt működnek a településen.
Az önkormányzat óvodát, iskolát, könyvtárat és művelődési házat működtet. A község kulturális életének meghatározó intézménye a Bartók Béláról elnevezett művelődési ház, de jelentős a civilszervezetek tevékenysége is.
Iregszemcse több látnivalóval szolgál az ide látogatóknak. Közülük legrégebbi a gótikus stílusban épült Kálvária-kápolna. 1766-ban barokk stílusban emelték a római katolikus templomot, berendezése ugyanebből a korból való. A református templom 1863-ban épült. 1820-ban klasszicista stílusban épült a Viczay kastély, melynek homlokozatát később romantikus stílusban átalakították, jelenleg speciális általános iskola működik itt. Parkjában növényritkaságok teremnek. A község másik nevezetes kastélya a Kornfeld család egykori birtokán áll, ma a Pannon Agrártudományi Egyetem takarmánytermesztési kutatóintézete. Ezen intézmény jogelődjét Mauthner Ödön 1936-ban létesítette. Jelentős számban láthatunk a településen köztéri alkotásokat, a község központjában szoborparkkal találkozhatuk. Iregszemcse tagja a Tolnai Borvidéknek.
A település fontosabb adatai:
- Területe: 6005 ha
- Lakossága: 2653 fő (2018.)
Polgármesteri Hivatal elérhetőségei:
- Polgármester: Tóth Szabolcs
- Cím: 7095 Iregszemcse, Kossuth L. tér 19.
- Telefon: 74/481-051
- e-mail: ireg@t-online.hu
Címertörténet 2008. április 03.Iregszemcse
Iregszemcse új címerét álló, sárgával és barnával vágott, hagyományos háromszög-pajzsra helyezte. A felső, sárga mező közepén zöld kukoricaszár áll. A kukoricaszár talppontjából mindkét irányban kilenc szemű búzakalász hajlik ki zöld levéllel. A sárga mező jobb felső részében sugaras arany napkorong, a bal felső részében ezüst holdsarló lebeg. A napot fekete szemek és száj díszíti. A pajzson szembenéző öt pántos ezüst sisak nyugszik. A koronán sisakdíszként jobbra néző, ágaskodó, fejét leszegő, barna ló látható.
Intézmények 2008. március 31.Iregszemcse
Intézmények és elérhetőségeik
