MagyarDeutsch

nyitóoldal

Belépés

 
Regisztráljon! Használja a fórumot, iratkozzon fel hírlevélünkre.
Regisztráció  Elfelejtett jelszó

Katalógus

 

 

Parti apartmanház
7090 Tamási, Termál u. 4.
Közvetlenül a termálfürdő mellett, fűthető apartmanokkal egész évben nyitva.
Férőhely: 4 apartman, 15 fő.
Üdülési csekk elfogadó hely.

Támogatóink

 

A projekt az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai célelőirányzatából került támogatásra.

 

 

Pályázatok

 

 

 

Belecska Diósberény Dúzs Értény Felsőnyék Fürged Gyönk Hőgyész Iregszemcse Kalaznó Keszőhidegkút Kisszékely Koppányszántó Magyarkeszi Miszla Mucsi Nagykónyi Nagyszékely Nagyszokoly Ozora Pári Regöly Simontornya Szakadát Szakály Szárazd Tamási Tolnanémedi Udvari Újireg Varsád

FőoldalTelepüléseink Tamási   (1 db összesen)

Tamási címere A város a kistérség közepén, a Koppány folyó völgyében, a Gyulaji vadrezervátum mellett fekszik. A 65-ös és a 61-es főút a településen keresztezi egymást.

A Koppány környékének évezredes települési helye nevét védőszentjéről, Szent Tamásról kapta. Szinte minden történelmi kor hagyott itt emlékeket maga után. Területe már az őskortól lakott volt, ezt bizonyítják a Várhegyen előkerült Kr. e. 1700 körüli időből való bronzkori mészbetétes edények. Itt található az egyetlen hallstatti lelet, a henyei és dombori földvár a Kr. e. 800 körüli évekből. A római korból különlegesen szép leletek kerültek elő, egy ezüstös bronz Concordia szobrocska és Pallasz Athéne szobra. A középkorban a tatárjárás után, a település napjainkban is Várhegynek nevezett dombján a IV. Béla rendeletére vár épült. A tamási várról 1315-ből származik az első írásos emlék. Első birtokosai a Tamássyak voltak, őket a Héderváryak követték, utánuk Werbőczy István tulajdonába került. A település erődítményét 1541-ben foglalta el a török. Tamási a török uralom idején is lakott hely és kerületi központ volt. A törököt Bádeni Lajos seregei űzték el 1686-ban, ez után a település is az Eszterházyak tulajdonába került. Ekkor lakosai elsősorban szerbek voltak, melléjük magyarokat telepített Eszterházy Pál herceg. A Rákóczi-szabadságharc idején a labanc rácok kétszer pusztították végig a községet, a lakosság a Koppány mocsarában lelt menedéket. 1708-ban Béri Balogh Ádám volt a vár parancsnoka. A szabadságharc után a település jelentős fejlődésnek indult, 1730-ban már mezővárosként szerepel. A várat 1777-ben lerombolták, köveiből épült többek között a miklósvári vadászkastély, ahol fényes pompával és nagy költséggel rendezett vadászatok zajlottak, melyek elvitték Tamási hírét az egész világba. A vadászatok rajzos emlékei a Nemzeti Múzeumban láthatók.

A település mindig is jelentős helye volt Tolna megyének, központi szerepe az 1890-es években csökkent, amikor az addig Tamási székhelyű dombóvári járást kettéosztották. A Tanácsköztársaság idején az ún. "tamási ellenforradalom" néven írta be magát a történelembe, melyet 1919. május 30-án elfojtottak a dombóvári és szekszárdi vörösőrök. A település évszázadokon keresztül mezőgazdaságból élt, változás csak az 1960-as években kezdődött, amikor üzemek, gyárak leányvállalatai települtek az akkori nagyközségbe. Az ipar fejlődésétől ezek után sem maradt le a mezőgazdaság, a déli lejtők mindig is kedvező feltételeket biztosítottak a szőlő- és gyümölcstermesztésnek. A gyors fejlődés eredményeként - a történelmében negyedszer - 1984. január 1-jén városi rangot kapott. A rendszerváltást követő években itt is számos nehézséggel kellett szembenézni, a privatizáció, az ipari nagyüzemek széthullása és a földhöz jutás jelentősen átalakította a helyi társadalom szerkezetét. Nagyszámú társas és egyéni vállalkozás jött létre, melyek megerősödése, jövőbeni fejlődése, új munkahelyteremtő beruházások létrejötte enyhíthetne a foglalkoztatási gondokon.

A városban óvoda, általános iskola, zeneiskola, gimnázium, szakképző iskola biztosítja a helyi és környékbeli tanulóifjúság oktatását, nevelését. A város kulturális intézményei közül az 1968-ban épült művelődési házat 2006-ban felújították, kibővítették. Szintén a város központjában található a Tamási Galéria, ahol többek között Mednyánszky, Borsos Miklós, Vasarely, Dalí, Renior képeiből állandó tárlatot láthatnak a betérők. Emellett egész évben időszaki kiállításokon a képzőművészet csaknem valamennyi ágából rendeznek tárlatot. A művelődési ház mellett épült fel a városi könyvtár 1978-ban, mely azóta már átesett egy átalakításon, ennek eredményeként sokoldalú könyvtári szolgáltatásokkal áll az olvasók szolgálatában. A közművelődési intézmények mellett, sok esetben azokkal együttműködve számos jól működő és igen aktív civil szervezet alakítja a város kulturális és közösségi életét. A művészeti csoportok (fúvós zenekar, népdalkör, néptánccsoport, kórus) fellépései mindig jelentős eseményei a településnek. A város életéről, az itt történő eseményekről a Tamási Táj című helyi újság, a Tamási Rádió és a Koppány Televízió tudósít rendszeresen. Sok évtizedes hagyományai vannak a helyi sportéletnek, a női kézilabda csapat, a kerékpáros egyesület, a labdarúgócsapat, a súlyemelő szakosztály, a sakkcsapat, a tenisz szakosztály, az atléták mind jelentős eredményekkel járulnak hozzá a város sportsikereihez. A lovassport egyesület szervezi az ország legrégebbi, folyamatosan megtartott lovas eseményét a Tamási Lovasnapokat.

Tamási művelődéstörténeti vonatkozásait tekintve gazdag település, bővelkedik írói, művészi tehetségekben. A fürgedi születésű Vas Gereben "Nagy idők, nagy emberek" című művében a tamási erdő szépségének állít emléket. Tamásiban született Túrmezei Erzsébet költő, akinek számos verses- és elbeszélés-kötete látott napvilágot, csakúgy, mint Cser László jezsuita pap, író, költő, akinek soraiban sokszor megjelenik a tamási gyermekkor emléke. Ugyancsak a település szülötte Könnyü László költő, irodalomtörténész, akinek nevét ma a városi könyvtár viseli. Családjának adománya - a fent említett világhírű képzőművészek alkotásai - a Tamási Galériában látható. Itt született és itt is lelt örök nyugalomra Würtz Ádám Munkácsy-díjas grafikusművész, akinek alkotásaiból már több alkalommal rendeztek kiállítást a galériában, nevét általános iskola viseli. Szintén Tamási szülötte Gyenei Judit szobrász, festő-és grafikusművész, a város több köztéri szobrának alkotója.

A város és környéke épített és természeti látnivalókat bőven tartogat az ide érkezőknek. A Várhegy tetején lévő kilátóból a környék látványa tárul elénk. A város műemléke, mely a környék egyik legszebb gótikus építménye, a Kálvária-dombon található Rozália-kápolna, a XVI. századból való. A háromboltszakaszos hajóval rendelkező római katolikus templom 1735-45 között épült, homlokzati toronnyal. A barokk stílusú templom belső berendezése is figyelemre méltó, rokokó főoltár szobrokkal, copfstílusú padokkal. Az Eszterházy-vadászkastély 1775-ben épült barokk stílusban, 1819-ben emeletet húztak rá, így nyerte el mai formáját. Jelenleg magántulajdonban van, így csak kívülről tekinthető meg.

A város legnagyobb turisztikai vonzerejét a termálfürdő adja, mely a várhegy és a fenyves erdő alatt található gyönyörű természeti környezetben. A fürdő mellett kemping és két nyaralótelep várja a vendégeket, akik május 1-től október 15-ig vehetik igénybe annak szolgáltatásait. Úszómedence, gyermekmedencék, termálvizes medencék találhatók a területén. Az itt felszínre törő gyógyvíz mozgásszervi, nőgyógyászati problémák kezelésére kiváló. A város másik nevezetessége a Gyulaji erdő, melyben a világ egyik legnagyobb dámpopulációja él. A város címerében is ez az állat látható. Tamásiban van a Gyulaj Rt. központja, mely a volt Eszterházy-birotkon (33000 ha) gazdálkodik és vadásztat. Az erdő területén festői környezetben több vadászház áll, melyek a vadászati szezonon kívül nyaralók számára is igénybe vehetők. Az erdő igen népszerű a turisták körében, séta közben dámszarvast, őzet, gímszarvast, vaddisznót is láthatnak. A kirándulni vágyók a Gyulaj Rt. központjában szerezhetik be a belépéshez szükséges engedélyt. A város közelében lévő Pacsmagi halastavak országos fontosságú természetvédelmi terület és nemzetközi jelentőségű vízimadár élőhely (Ramsari terület). Népszerű programlehetőség a horgászat, a város határában lévő halastavakban napi jegy váltásával bárki horgászhat. A tavak körül az elmúlt évtizedekben egész kis üdülőtelep alakult ki. A felsorolt értékeken, gyönyörű természeti környezeten kívül vonzóvá teszi még a nyugodt kisvárost a turisták körében a Balaton közelsége.

A település fontosabb adatai:

  • Területe: 12891 ha
  • Lakossága: 8558 fő  (2012.)

Polgármesteri Hivatal elérhetőségei:

  • Polgármester: Ribányi József
  • Cím: 7090 Tamási, Szabadság u. 46.-48.
  • Telefon: 74/570-800
  • e-mail: polgarmester@tamasi.hu

 

 

Címertörténet  2008. április 01.
Tamási

 

A város címere a Tamássyak címeréből átvett motívumon alapul: az alsó mezőben ezüst alapon álló négy vörös cölöp e hagyomány ápolásának kifejezője. A felső mező zöld színe a település mezőgazdasági arculatára, a dámtrófea a környék jellegzetes vadjára utal, a hullámos pólya a Koppány folyót és az itt található gyógyvizet jelképezi.

 

ImpresszumAdatvédelemCopyright