A község a Tolnai hegyhát déli részén, a Kapos -völgye mellett húzódó Donát -patak völgyében, szép természeti környezetben fekszik. A 65-ös út Tamási és Szekszárd közötti szakaszán fekvő település alsóbb rendű utakon több felől is megközelíthető. Vasúton is elérhető, vasútállomása a 4 km-re fekvő Szakály községgel közös.

Az első írásos emléke egy 1277-ből származó adománylevél, melyben IV. Kun László Simon al-országbírójának adományozta Hőgyészt és környékét. A török hódoltság alatt a település teljesen elnéptelenedett. 1722-től a francia származású Clauidius Florimundus Mercy gróf a frank és sváb-német tartományokból iparosokat, kereskedőket és kézműveseket telepített a faluba. Az uradalmi székhellyé, gazdasági központtá tett falunak 1753-ban Mária Terézia mezővárosi rangot adományozott. Ebben a korban rakták le helyi textilfeldolgozás alapjait, melynek hatása napjainkban is érezhető. A Mercyek közel fél évszázados működése utána gróf Apponyi család lett a község új birtokosa. A család 150 éves jelenléte alatt továbbfeljődött és gyarapodott a település, Hőgyész szellemi és kulturális központtá vált. Ebben az időszakban építették át a barokk kastélyt és későbarokk-klasszicista stílusú katolikus templomot. Iskolákat alapítottak, latin és zeneiskolát illetve óvoda is működött a településen. A XIX. század elejére gyógyszertár, emeletes községháza és kávéház is épült. Apponyi Antal, ki Tolna megye főispánja volt, számos alkalommal adott helyet különböző zenei rendezvényeknek a kastélyban. Többek között játszott itt Liszt Ferenc is.

A német ajkú lakosság mellé az 1730-as évektől vándorkereskedő zsidó családok érkeztek, majd az idők során a megye 4. legnépesebb zsidó közössége élt itt, mely meghatározta a település gazdasági és kulturális életét. A ma romos állapotban álló zsinagóga ezta kort idézi. A századfordulóra jellemző szellemi élet Hőgyészen is megmutatkozott, különböző egyletek alakultak meg. 1927-ben megépült a polgári iskola, mely a mai napi ideális környezetet biztosít a gyerekeknek. Fontos hangsúlyt fektetnek a német nyelv oktatására.

A második világháború elhurcolt zsidók, a német ajkúak kitlepítése súlyos veszteséget jelentett a településnek, akik helyére bukovinai székelyek és felvidéki családok kerültek. 1945 után a legnagyobb foglalkoztató a Hőgyészi Állami Gazdaság volt, ami a rendszerváltásig 1600 embert foglalkoztatott.

A község mezőgazdasági és textilipari jellege napjainkban is megmaradt. A lakosság számának és urbanizáltságának köszönhetően a megye 10. városa lehet.

Hőgyészi emberek nagy gondot fordítanak a hagyományok ápolására, ebben szerepet játszik a művelődési ház és a benne működő hagyományőrző és művészeti csoportok. A község tereit, intézményeit számos kiváló művész alkotása díszíti. A Német Nemzetiségi Tájház a helyi svábság a Székely-Sziget Gyűjtemény a művelődési házban található.

A vadrezervátumos tölgy-és akácerdők horgásztavak, jó bort termő domboldalak vonzzák az aktív és passzív pihenést kedvelőket egyaránt. A falusi turizmus kedvelőit vendégházak várják, programként horgászatot, vadászást, lovaglási, kocsikázási lehetőséget kínálnak. A Tolnai Borút állomás hangulatos pincéinek gazdái finom borokkal kínálják az oda látogatókat.

Külön vonzerőnek számít a 2001-ben termálszállóvá átalakított négycsillagos Gróf Apponyi Kastélyszálló. Kisebb térsaságoknak családoknak vállalati konferenciákhoz ajánlja szolgáltatásait a kétcsillagos Lichtenstein Kastélyszálló. Kedvelt búcsújáró hely Hőgyésztől fekvő csicsói kápolna.

A település fontosabb adatai:

• Területe: 3715 ha
• Lakossága: 2984 fő  (2012.)

Polgármesteri Hivatal elérhetőségei:

• Polgármester: Botta György
• Cím: 7191 Hőgyész, Kossuth L. u. 1.
• Telefon: 74/588-060
• e-mail: hivatal@hogyesz.hu

 

 

 

 

Címertörténet  2008. április 01.
Hőgyész

 

 

Intézmények  2008. március 29.
Hőgyész

 

 

Közérdekű információk  2008. március 29.
Hőgyész