A falu a kistérség déli részén, a Hegyhát dimbes-dombos vidékén fekszik. A 65-ös útról Hőgyész közelében lekanyarodva, vagy a 63-as útról Gyönk irányában érhető el.
Már a VI. században lakott hely volt, erről tanúskodik az itt talált avar temető. A XIII. században egyházas hely volt, egy 1298-ban kelt oklevél szerint ez idő szerint már templom is állt itt. A török uralom következtében a település elnéptelenedett. Az 1700-as években megindult az újratelepítés, gróf Mercy német családokat hozott ide Pfalzból, majd Rajna és Hessen vidékéről. A római katolikus templomukat 1765-ben építették fel. A lélekszám gyarapodásával támadt földhiány miatt a családok fiú gyermekei iparos szakmát tanultak, 1867-ben már közel 200 iparost tartottak számon. A fejlődés eredményeként 1871-ben Szakadát nagyközségi rangot kapott. A II. világháború utáni kitelepítésekkor a lakosság háromnegyede kicserélődött, a svábok helyére felvidékiek kerültek. Ez a népességcsere komoly traumát okozott a település életében. A viszonyok az '50-es évektől kezdtek normalizálódni, ekkortól újraindult a feljődés. Az 1960-as évek körzetesítésének következtében Gyönk társközségévé vált a község, önállóságát csak a rendszerváltáskor kapta vissza.
A községben könyvtár, teleház működik, mely a civil szervezetekkel közösen szervezi a falu közösségi, kulturális életét.
Az elmúlt években többen vásároltak megüresedett házakat üdülési és pihenési célra. A falu történeti értékei között muzeális értékű falusi házak, épületek, templom, kápolnák, szobrok nyújtanak építészeti látnivalót az ide látogatóknak. Természeti környezet nyugalmat áraszt, a falu határában halastavak vannak, melyek mentén túraútvonalat alakítottak ki pihenőkkel, szalonnasütő helyekkel.
A település fontosabb adatai:
- Területe: 1281 ha
- Lakossága: 244 fő (2018.)
Polgármesteri Hivatal elérhetőségei:
- Polgármester: Laszk Gábor
- Cím: 7071 Szakadát, Ady E. u. 234.
- Telefon: 74/548-040
- e-mail: szakadatph@t-online.hu
Címertörténet 2008. április 01.Szakadát
A pajzs címer heroldigailag szabályos, három osztatú. A piros, fehér, zöld szín a magyar hazához való ragaszkodást kívánja szimbolizálni. Az alsó mezőt két dombíveléssel választották el. A rozmaring a helyi németséget szimbolizálja. Piros alapon, fekete rajzolattal a helyi templom található arany színben. Az alsó zöld mezőben a mezőgazdaságot szimbolizáló búzakalász és két mesterszerszám: kőműveskanál és szekerce látható.